Mi az a törköly?
A modernkori borászatban azt nevezzük törkölynek, amit a szőlőbogyózás utáni préselésnél megmaradt szőlőhéj, szőlőmag képez. Az időjárástól, a feldolgozás módjától és a fajtától függően 15-30% törköly keletkezi a borkészítés során, ez elősorban a törkölybor alapanyaga is. A törkölypálinka erjesztett szőlőtörkölyből lepárolt, hagyományos égetett szesz, nem utolsósorban ez az egyik legrégebbi pálinkafajta.
A szőlőtörkölyt sokáig csupán törkölyecet alapanyagként használták, de gyakran sertéstakarmányként is feldolgozták. Az első törkölypálinkára utaló említés a 17. századból származik, ennek ellenére ekkor még a legtöbb helyen megszabadultak a felesleges törkölytől. Ma már szerencsére más a helyzet, hiszen az értékes szőlő összes részét felhasználjuk.
Hogyan készül a törkölypálinka?
A törkölypálinka értelemszerűen törkölyből készül. A matériát légmentesen zárt, tiszta edényben kell erjeszteni, hiszen minden pálinkaalapanyag megérdemli a tiszteletet. A cefre készítése alacsony hőmérsékleten és zártan történik, így elkerülhetjük az ecetsav-baktériumok támadását.
Ha elkészült a cefre, érdemes azt azonnal kifőzetni, mert csak így tudjuk megőrizni a törköly különleges aromáit. A törkölycefre alacsony alkoholtartalma. miatt gyorsan romlik, emellett penészedésre is hajlamos, ezért a lepárlásra is ügyelni kell.
Ha érdekelnek a különleges aromák, kóstold meg a Prémium Cabernet Franc Törköly Pálinkánkat. Finom, elegáns, fűszeres, ugyanakkor rendkívül komplex ital. Kóstolás után nyitását feketecsokoládés jegyek követik, mely végül hosszan, tanninos fanyarságba fordul. Tökéletes aperitif, de étkezés után egy csésze kávé mellett is megállja a helyét.
Hogyan készül a szőlőpálinka?
A szemfülesebb olvasók már rájöhettek, hogy létezik egy bizonyos differencia a szőlő és törkölypálinka között. Nem csak ízben, de elkészítésben is két különböző dologról beszélhetünk. A szőlőpálinka készítéséhez először is meg kell mosnunk a szőlőt, hogy az összes permetmaradványt eltávolítsuk.
Természetesen a szőlőt is le kell szemeznünk, hogy a fürtkocsányok ne rontsák a tiszta és utánozhatatlan ízeket. A manapság használt bogyózógépek erre tökéletesen alkalmasak, ugyanis mozgó perforáción keresztül kieresztik a levet és a gyümölcshúst a hordóba, a kocsányt viszont benntartják.
A hordóban ezután a szőlőlevet- és pépet találunk, amiből készülhet is a cefre. Ehhez használjunk pektinbontó enzimet, fejlesztőt és tápanyagot is. Mindezek előtt fontos a megfelelő pH érték beállítása, hogy az élesztő igazán jólérezze magát a cefrében. A magas cukortartalom miatt az erjedés során többszöri tápanyag használat is szükséges. Ezután élesztővel is beoltjuk a matériát, az előerjedés időszakában azonban nem zárjuk le teljesen a hordókat, hogy némi oxigén az élesztők segítségére siethessen.
Három nap után lezárjuk a hordót és kezdődhet a főerjedés, ami nagyjából 8-10 nap alatt lezajlik. A sor úgy teljes, ha megemlítjük az utóderjedést is, ami 2-3 napot tesz ki, itt már nem tapasztalható kotyogás. Ha elkészült a cefrénk, akkor lehetőleg azonnal főzzük le, mert minden egyes nap veszít értékes aromáiból nemutolsósorban szeszfokából is.
Prémium Irsai Olivér Szőlőpálinkánk különleges aromáinak segítségével hosszan mesél a készítés folyamatáról. Megkockáztatjuk, hogy még a napsugarak ízét is magában hordozza, amely a szőlőt érlelte. Az ital parfümös jegyeiben, egyértelműen felfedezhető az Irsai Olivér szőlő aromája. Ízében gyümölcsös, fűszeres karakterjegyekkel és hosszú lecsengéssel rendelkezik. Az biztos, hogy mind a jó minőségű törköly, mind a szőlőpálinka teljes új világba vezet minket, melyet érdemes felfedezni.
