Hogyan készül a vodka?
A méltán népszerű vodka már a 16. században is közkedvelt ital volt, a ma elterjedt verzió viszont csak 1895-ben jelent meg a piacon. Az ital nagyon egyszerűen elállítható akár otthon is, de a legmeglepőbb, hogy szinte bármilyen alapanyagból készítheted, aminek magas a keményítő- vagy cukorartalma. Tehát, ha otthon találsz egy fölös kiló rizst, vagy krumplit, már mehet is a főzés.
A gyártók az olcsó alapanyagból- ami már említettük, szinte bármi lehet, többek között burgonya, gabona, rizs, kukorica, cirok, búza vagy akár melasz is- cefrét készítenek. Ennek az első lépése, hogy pépesítik a választott alapanyagot. Ezt vízzel keverik el, majd egy órán keresztül melegítik, élesztőt adnak hozzá majd pár napig állni hagyják.
A kész cefrét ezután lepárolják, majd szűrik. A szűrés gyakran még az üstben megtörténik a lepárlási folyamat alatt, ezután aktívszén-szűrőn és más anyagokon engedik át a párlatot. Az elő-és utópárlatot teljes mértékben leválasztják, mivel az etil-acetát és etil-laktát, valamint a kozmaolajok is könnyen elrontják a vodka ízét.
A többszörös lepárlás egyébként igen nagy alkoholtartalmat eredményezhet, ami a 95-96%-ot is elérheti, ezért palackozás előtt vízzel hígítják. Az oroszok által vizecskének keresztelt ital tehát nagyrészt víz és etanol elegyéből áll, az égetett szeszekre jellemző más összetevőket pedig alig tartalmaz. Legtöbbször 37,5-40%-os alkoholtartalommal kerül forgalomba.
Mivel az ital meglehetősen semleges ízvilágú, ezért előszeretettel ízesítik azt utólag különböző mesterséges aromákkal. A legjellemzőbbek a gyümölcs ízű italok, de a vanília és a citrusfélék aromájával ízesített opciók is nagy népszerűségnek örvendenek.
Hogyan készül a pálinka?
A pálinka elkészítéséhez korántsem elég egy kis búza vagy az a bográcsozásból megmaradt burgonya felhasználása. Az italhoz felhasznált gyümölcsöket gondosan ki kell válogatni, meg kell mosni és kimagozni. Minden lépést nagy műgonddal és odafigyelve kell véghezvinni, hiszen a gyümölcsöknek is lelke van.
A megfelelő mennyiségű gyümölcsökből ezután cefre készül, ahol szintén rengeteg dologra kell odafigyelni, hogy a gyümölcsök utánozhatatlan és értékes aromái a hordóban maradjanak és végül teljes valójukban kerüljenek a poharunkba. Az elkészítés négy jól elkülöníthető szakaszra bontható, melyet korábbi cikkünkben részletesen bemutattunk.
A lényeg, hogy ha elkészült a cefre, megtörtént az erjesztés, akkor következhet a lepárlás. A lepárlás történhet szakaszos vagy tornyos eljárással is, az utolsó lépés pedig a pálinka nemesítése, ami pihentetést és érlelést jelent. Ezalatt a nedű rendezi önmagát és egyre harmonikusabbá válik a pálinkarajongók nagy örömére.
Egy kis matek
A két ital közti nagy különbség az alapanyagárakban is megmutatkozik, hiszen gondoljunk bele, hogy egy kiló barack nem ritkán 600-800 Ft-ba kerül, míg egy kiló kukorica már 80 Ft-ért is megvásárolható. Gabona esetében akár 10-szer jobb kihozatalról már ne is beszéljünk.
A pálinkához felhasznált gyümölcsök viszonylag szűk éghajlatai sávon teremnek, ezzel szemben a gabona jóval szélesebb spektrumban termeszthető. A gyümölcs termelése emellett jóval nagyobb odafigyelést igényel és az időjárási változásokra is sokkal érzékenyebb. Ezek a nyilvánvaló különbségek egyébként az italok minőségén is érzékelhető.
Már a nemesítés szó is elárulja, hogy végeredményül nem akármilyen aromákkal rendelkező italt kapunk. A gyümölcsök határozzák meg a pálinka ízét, struktúráját. Minden minőségi párlat egyedi ízvilággal és utánozhatatlan lecsengésekkel rendelkezik, a pálinka mindig képes meglepni és megörvendeztetni. A prémium pálinkákban minden esszencia egyesül, még a gyümölcsöt érlelő napsugarak ízét is fellelhetjük benne.
Éppen ezért készítjük az Árpád Prémium pálinkáinkat a legnagyobb műgonddal, szeretettel és szenvedéllyel. A pálinkák olyan aromákkal és különleges ízvilággal rendelkeznek, melyeket nem lehet szavakba önteni. Javasoljuk, ezért inkább öntsd pohárba és élvezd, ahogy az ízek mesélnek.
